2013. november 5., kedd

Első bejegyzés

Közös lónak túrós a háta. Hát igen, a Campusos pályázatnál mindenki mondta, hogy milyen jó ötlet ez a közös blog, meg hogy ha mindenki csak havi egyszer ír, az is kétnaponta egy bejegyzés (mechások kb 15-en vagyunk), de amikor itt voltunk, hogy kezdjük, akkor valahogy senki nem vette rá magát. Így tehát elkezdem én.

Kik vagyunk mi és mi ez a blog?

A blog szerzői a 2011-ben a BME-n kezdett német nyelven tanuló mechatronikás csoport, akik 2013 őszi-téli félévét a Karlsruhei Műszaki Egyetemen (Karlsruher Institut für Technologie - KIT) töltjük. BME-n a német nyelvű mérnökképzés már a 1992 óta van, és ennek keretében azóta tanítanak otthon magyar tanárok német nyelven diákokat. Ennek a képzésnek már része a kezdetektől, hogy az 5. félévben azok, akik nem csúsztak semmilyen németes vagy mintatanterv szerinti szakmai tárgyal, egy félévet a KIT-en tölthetnek. Ezt egészen 2012-ig a DAAD és magyarországi német cégek finanszírozták. Azonban ők csak megadott számú helyet biztosítottak (ha jól tudom 15 DAAD + 10 céges), és így a vége felé már egyre többször volt olyan, hogy csak a legjobb átlagúak juthattak ki, a puszta egyenesben maradás nem volt elég hozzá. 2013-ban azonban a DAAD megvonta a projekt támogatását arra hivatkozva, hogy már 20 éve fizetik, és ők nem szoktak ilyen sokáig támogatni semmit. Így a projektért felelős tanárnő, Mádl Katalin új forrást keresett az ösztöndíjhoz, és így találta a Campus Hungary ösztöndíjat, ami épp ebben az időben indult (talán 2012-ben, de lehet csak én nem hallottam róla korábban). Ez egy Erasmushoz hasonló, de magyar állami finanszírozású ösztöndíj, ami azonban az Erasmussal szemben ténylegesen eleget fizet a kinti léthez  (ez nálunk olyan 550 EUR/hó-t jelentett, de ebből akár a fele is elmehet kolira, erről majd később), viszont cserébe a több pénzért nehezebb is elnyerni. Előny a műszaki vagy természettudományos képzés (nekünk ugye ez adott volt), küldő és fogadó egyetemről ajánlás (ezt megszerezte Mádl), ha elfogadják itthon a tárgyakat (ez szintén adott volt, a német képzés 20 éve alatt eléggé be lett járatva az elfogadtatás) és ezek mellett a jó átlag számított. Mádl azt mondta, hogy azok kapják meg az egyetemi ajánlást, akiknek 3.5 fölötti az átlaguk, de szerencsére a mechások közül közel mindenki megfelelt ennek. Aztán a Campus ösztöndíjat végül egy ember kivételével mind megkaptuk mechások, de nem teljesen tiszta, hogy őt miért utasították el, hiszen nem neki volt a legrosszabb átlaga, bár az is igaz, hogy nem is a legjobb.
Emellett forráskeresés közben Mádl fölvette a kapcsolatot az Audival, akik 5 ösztöndíjat ajánlottak még a Campus előtt. Ezeknek azonban szigorú feltételei voltak, konkrétan az, hogy miután hazajöttünk, az Audi Hungáriánál, Győrben min. 6 hónap szakmai gyakorlatot kell eltölteni a BSc diploma kézhezvételéig. Végül mivel aki akart, az kapott Campus ösztöndíjat, az Audist szinte csak olyanok pályáztuk meg, akiknek ez már 2. ösztöndíj volt. A pályázatra való kiválasztás voltaképp egy állásinterjú volt, hiszen az Audi nem jószívűségből fizet havi 500 EUR-t nekünk, hanem hogy utána náluk kamatoztassuk tudásunkat. Az audis féléves szakmai gyakorlat kivitelezéséről egyelőre nincs semmi bővebb infónk, mert mi vagyunk az első évfolyam, de úgy tervezzük, hogy 6. félév utáni nyáron dolgozunk náluk, majd a 7. félévben ott írjuk a szakdolgozatot is. De ezt még meg kell beszélni velük, bár azt mondták, valószínűleg nincs akadálya, csak mind a mi programunk, mind a szakdolgozat írás most ősszel indult, és emiatt voltak kicsit bizonytalanok.

Kiknek szól a blog?

Egyrészt vállaltuk a Campus Hungary felé, hogy írunk egy blogot az itteni élményeinkről, másrészt pedig a későbbi évfolyamoknak is szeretnénk segítséget nyújtani, mert mi viszonylag nehezen jutottunk hozzá hasznos infókhoz az itteni életről. Emellett persze minden érdeklődőnek is szól a blog, családtagoknak, barátnőknek, barátoknak, mindenkinek, akit érdekel, hogy mik történnek velünk itt kint.

Márk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése